Miért Ligeti rozárium?

 Egész hamar rátaláltam erre a címre. Gyerekkori élményeim közé tartozik, hogy átmegyünk a Ligetbe. Többnyire propellerrel. Vagy gyalog a hídon át. Vasárnap délelőtt a mise után, vagy valamilyen rendkívüli világnapon. Már maga a hajókázás is élmény: a lécekkel fokolt hajóhídon letrappolunk a propellerre (Aputól hallott értelmező kifejezéssel: a csavargőzösre), először persze a hajópénztárnál jegyet váltunk, nekünk Évivel gyerekjegyet, aztán a hajókürt jelzésére elindul a hajó, hogy sajátos pályát leírva átvigye utasait a túlsó partra. A kiszálláskor fölfelé dobogunk a hídon, és a vaskorlátok közti terelőúton érünk ki a ligeti oldalra. A parton a csecsebecse-árusba ütközünk, asztalán zsákbamacskát is kínál, a borítékban, ha szerencsém van, akár egy gyűrű is lapulhat. Aztán a ligeti kávéház mellett elhaladva, átmegyünk a bécsi úton, amely gátként húzódik a Duna vonalán, és  leereszkedünk az aszfaltos lejtőn a parkba. A labdát is jól le lehet itt gurítani. Balra egy női alakot megjelenítő kút,  majd miután tovább megyünk és balra befordulunk, szemben találjuk magunkat a sövénnyel és a kovácsoltvas kerítéssel körülvett Petőfi-szoborral.

  

Nagyjából DK irányban továbbmenve eljutunk a ferences templom itt elhelyezett eredeti tornyához, ahol az oszloplábak között nagyon jól lehet futkározni. Ha jól emlékszem, ettől nem messze, a park széle közelében volt a rozárium. Piros és rózsaszínű futórózsák pergolára felfuttatva, a lugasokban padok. Különös hely volt ez, szinte vibrált itt a levegő. Sajátos hangulat lengte be, mintha megállt volna az idő, a forró napsütés, a rózsaillat, a zümmögő méhek, bogarak, egész lényem feloldódott benne.
1937-ben nyitották meg a Limbacher Rezső orvos, városszépítő, híres rózsanemesítő, amatőr fotográfus (Peéry Rezső apja) javaslatára létrehozott városi rozáriumot. 

Gyerekkoromban - az ötvenes években - még megvolt valami belőle, persze nem az eredeti állapotában és szépségében. 

Sajnos (eddig) nem találtam róla képet a családi fotók között, sem a neten. 
A pozsonyi városszépítő egylet mai utóda idén áprilisban 1500 tő rózsát ültetett ki a ligeti parkban, hogy megújítsa a hagyományt.

Az első unoka (jómagam) 

Az egyetlen kis kori képem
Nagypapával

És egy szép emlék 2014-ből:

- néhány kép a toszkánai utamról... a déli hőségben ellátogattunk egy rózsafarmra, ahol Teresa, a tulajdonos hat hektáros birtokán főként antik rózsákat termeszt, mintegy kétszáz fajtát sikerült már összegyűjtenie, ezen kívül olíva- és szőlőtermesztéssel is foglalkoznak.  Kis kosarakat ragadva, besegítettünk a rózsaszüretelésbe, hogy kiérdemeljük a hét fogásból álló kóstolót. Finom olasz étkeket és italokat fogyasztottunk a jóllakásig. Már csak egy kávéra áhítoztuk, de arra sem kellett sokáig várni, a tulajdonos fia szervírozta mindezek megkoronázására a finom olasz presszókávét.