2024. szeptember 16., hétfő

Heckenast

 

    A Sladovich házaspárnak hat gyermeke született - öt lány és egy fiú:  Mária (Mici)  (1866, Pozsony), Olga (1868, Pozsony),  Franciska (Fanny) (1870, V. Erpenja), Angelika (Schliki)  (1874, Pozsony), Melánia (1878, V. Erpenja) és Ferdinánd (1872, V. Erpenja)



Ők (jó egy-másfél évtizeddel korábban született) első fokú unokatestvérei voltak Aixinger Mariska nagymamámnak és testvéreinek.


     A család Zágrábtól 32 km-re északra, Velika Erpenja településen élt. Itt volt az esküvője Fannynak 1890-ben, Micinek pedig 1892-ben. (Róluk majd külön emlékezem meg.)

Fanny, Olga, Mici
Olga, Mici, Fanny

 

    Olga  és Melánia nem mentek férjhez. 

    

Olga rendkívüli szépség volt, és művészi vénával is meg volt áldva. “A legszebb lány volt egész Horvátországban, zágrábi bálkirálynő - áll a feljegyzésben. Fényképész-műterme volt Zágrábban, olajfestményeket és akvarelleket is festett, majolikát és porcelánt is."

A képeslapon meg van jelölve Olga ablaka

 


Angelika férje - ahogy az egyik gyászjelentésből kiderül - egy Pratsicas Mihály nevű görög férfiú volt. Róla mindeddig nem sikerült többet kiderítenem.


Nagymamám nővérének, Violának (akivel együtt laktunk a Duna utcai házban) feljegyzéseiből tudhatunk meg többet a Horvátországban élt, illetve ott született rokonok, unokatestvérek életéről és sorsáról.

 


“Feri” (ifj. Ferdinánd) unokabátyjukról ezt írja:

“A bécsújhelyi - wienerneustadti katonai akadémiát végezte …,  ulánus tiszt - lovas tiszt volt, de nem szeretett katona lenni! Egyszer lovával együtt felbukott, valószínűleg lóversenyen, és olyan szerencsétlenül, hogy a ló ráesett a lábára, és az fönt a térde fölött eltört. Rosszul forrt össze, úgy hogy rövidebb lett, ezért ott kellett hagynia a katonaságot, nem szolgálhatott tovább! Apja vett neki Ilia (vagy Iija) nevű birtokot, azon gazdálkodott.”

(Mint azonosítottam, a Varasd megyei Sveti Ilija településről van szó. A  Wikipédián még említenek egy ott levő romos Sladovich kastélyt, amelynek azonban mára már úgy tűnik nyoma sincs.)


További esetleges adatok után kutatva a neten, rátaláltam a hajdani monarchiabeli szlovéniai Cilli (mai nevén Celje) állami német-szlovén kéttannyelvű  gimnázium 1886/87-es tanévi programjára, ahol is az ötödik osztály névsorában szerepel Sladovich Ferdinánd. (A közzétett statisztikai adatokból kiderül, hogy az osztály 44 tanulójának a fele német anyanyelvű volt.)


    Ismét a családi feljegyzésből idézek:  ifj Sladovich Ferdinánd “feleségül vette 

 Hekenast  v. Heckenást Micit, a híres budapesti könyvkiadó egyetlen leányát, aki Jeanny néninek (a Fischer családnak) közeli rokona. És meg is látogatta őket, amikor a mi mamánk (Aixinger Lászlóné Edl Irma)  is megismerkedett vele Fischeréknél. És a Micit az Újvárosi pályaudvarról Ligetfalura elkísérte vonaton, mikor elutazott (azaz mikor hazautazott innét.)"


Fischer Jeanny (1883-1970) és Gréti (1887-1985 - Albrecht Hanzi édesanyja) nagymamámék másodfokú unokatestvére volt. Édesanyjuk Jurenák lány, akárcsak Heckenast Gusztáv negyedik felesége, a fent említett Mici (Mária) (1870-1936) édesanyja, Jurenák Stefánia (1841−1932)